Néha a szavak önálló életet élnek és saját magukat fűzik szöveggé, híznak, terebélyesednek vadhajtásokat hoznak, amiket az embernek hol itt, hol ott, hol amott le kell nyisszantania. Alkalomadtán mindenféle indok vagy mögöttes értelem nélkül szövik a szavak a szófonál végeláthatatlan láncolatát és próbálnak kibújni a központozás és a mondatalkotás néhol homályos szabályszerűségei alól, elnyújtva aContinue reading “Szóuralom”